Merj beszélgetni…

A samáriai asszony történetével már többször találkoztam, pedig még nincs egy éve, hogy az Úrral a keskeny úton járok. Minden alkalommal valami újat tanulhatok belőle. Egy biztos, ez az a történet, aminek olvasása alatt (Cseri Kálmán: Gyógyító beszélgetés) kezdtem meghallani Jézus szelíd, hívó hangját. Ami idővel egyre hangosabb és hangosabb lett, majd volt olyan, hogy szinte már kiabálva mondta: miért nem térsz már meg? Miért nem teszed le bűneidet? Hidd el megkönnyebbülsz!

És igaza volt. Megszabadított!

Amikor megkaptam ezt Jézustól, örömömben úgy szaladtam másokhoz, mint a samáriai asszony. Volt, aki velem örült, volt, aki hitte is meg nem is, és volt, aki egyből lecsendesített, hogy jó, de lesz ez meg így se. Akkor ezen nagyon meglepődtem és csak forogtam magam körül. Igen, magam körül, de megmutatta az Úr, hogy ne magamtól vagy másoktól várjam a megerősítést, csakis egyedül Tőle! Mindezt egy olyan melengető belső öleléssel együtt kaptam meg, amit szavakkal le sem tudok írni.

Legutóbb azt mutatta meg az igén keresztül, hogy merj megszólítani akár számodra látszólag idegen embert is. Mert neked idegen, de az Úrnak nem és lehet rajtad keresztül akar üzenni neki. Itt kell megjegyeznem, hogy ez számomra nem olyan egyszerű. Többek között a fent leírt külső reakciók miatt, valamint azért, mert nem mindig értelmezem jól az igét és ez visszatart attól, hogy beszéljek is róla. Ugyanakkor azt már tudom, ha az Úr akarja, hogy számára fontos dolgot cselekedjek vagy mondjak, a Szentlélek fog vezetni és megszólalni bennem. Úgy, ahogy a Szentírásban is olvashatjuk az Apostolokról.

Az is fontos, hogy ma már tudom, nem a Biblia elemzésével kell kezdeni egy beszélgetést, hiszen Jézus sem azt mondta, hogy Térj meg, te bűnös asszony! Nem hiszem, hogy lett volna folytatása… Sőt, teljesen meg vagyok győződve arról, hogy nem is nekem kell igei magyarázatokat adnom. Arra ott vannak a Szentírás legjobb ismerői. Én annyit tehetek, hogy megosztom a Krisztus által átélt változásokat az életemben.

Ezért mostanában már kevésbé riaszt meg egy esetleges beszélgetés lehetősége, mert már érzem, hogy velem van az, aki, ha kell, majd beszél helyettem.

Kaptam erőt ahhoz, hogy merjem kérni az Úrtól, hogy ha szeretne, eszközként használjon!

Írta: Sáfár Noémi

Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük