Istennel a mindennapokban

2.rész

Jogos lenne, ha valaki azt mondaná nekem, hogy ha már egyszer ezekre a „hibákra” rájöttem, miért estem bele még egyszer? Gondolok a hiteltelenségre, mások megbotránkoztatására és a képmutatásra. Ezt azzal tudom megmagyarázni, hogy nem engedtem el teljesen a régi életemet, egy kicsit mindig hagytam belőle és ez nagyra nőtt. Beengeded a farkas lábát, pislogsz kettőt és már bent van teljes egészében. Ez történt velem is. Ebből a tanulság – véleményem szerint az – ,hogy ha Krisztus mellett döntöttünk, akkor legyünk elkötelezettek és ne vágyódjunk vissza a régi életünkhöz.

A nyári szünetben úgymond a „legkönnyebb” képviselni Jézust – mint ahogy írtam is – például a táborokban stb., mivel sokkal kevesebb a nyüzsgés, kevesebb a stressz, több az alkalom és így jobban fókuszban tudunk maradni. De mi van akkor, ha ennek vége és elkezdődik az iskola, a munka? Magamon is érzem, hogy elkezdődött az iskola, mert könnyen elterelődik a fókusz Istenről, a sok ökörködés, a stresszhelyzet, a folyamatos zsongás miatt. Mikor ezt felismerem, visszaveszek egy kicsit ebből, mert ez már nem én vagyok. Becsukom a szemem és átgondolom, hogy ki vagyok én, kit képviselek a viselkedésemmel és hogy mit tett értem Jézus. Van egy közös keresztény karkötőnk a többiekkel,  amire az van írva, hogy WHAT WOULD JESUS DO (Mit Tenne Jézus). Ifin beszéltük, hogy ne csak hordjuk ezt a karkötőt, hanem gondoljunk is bele, hogy Jézus mit tenne az adott szituációban. Szerintem a legjobban úgy tudunk ezekre a dolgokra odafigyelni, ha Istenre figyelünk ezeken az unalmas hétköznapokon is. Biblia olvasással, elcsendesedéssel, vele töltött idővel.

Összességében annyit akartam elmondani, hogy mennyire fontos az, hogy odafigyeljünk arra, hogy mi Istent képviseljük, nem evezhetünk egyszerre két hajóban.  Ha egyszer Krisztus mellett döntöttünk, akkor Krisztus mellett legyünk. Meg kell feszíteni magunkat a világban és a világ dolgaiban, hogy látszódjon, hogy kihez is tartozunk. Mert ha ez nincs meg, akkor képmutatás az egész. Se meleg, se hideg.

Egy számomra meghatározó igével zárom ezt az írást: Jel 3:15-16

„Ismerem a tetteidet, hogy se hideg, se meleg nem vagy. Bárcsak hideg volnál vagy meleg! De mivel langyos vagy, se hideg, se meleg, kivetlek számból.” Ámen

Írta: Sipos Milán

Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük