Egy éves lett az aldasleszel.hu
Egy évvel ezelőtt történt…. elindult az aldasleszel.hu gyülekezeti blog. Hogy indultunk? Tiszi tavaly – azt hiszem 2023. áprilisát írtunk – az Alapok kurzus befejező alkalma után felvetette a gondolatot, hogy mi lenne, ha indítanánk egy gyülekezeti blogot, ahol megoszthatjuk olvasóinkkal, mit jelent nekünk Jézus, ki ő az életünkben. Akik ismernek tudják, hogy az az egyből cselekvő fajta ember vagyok, csináljuk, vessük bele magunkat típus. Elkezdtünk ötletelni, vázlatokat készíteni az oldal felépítéséről, tartalmáról, külalakjáról. De még így is, ilyen lendülettel a blog megszületéséhez kb. fél év „megfeszített” munka kellett. Én akkor még nem voltam megtért ember. Sok egyeztetés, néha kétségbeesés. Feladom! – mert úgy érzem, egyhelyben toporgunk érzés – ott kavargott bennem. De az Úr mindig küldött valakit, valamit, ami továbblendített, ami új erőt adott ahhoz, hogy az oldal megjelenésre alkalmas legyen. Adott önzetlen segítőket mikor kellett, hogy az oldal informatikai oldalról létrejöjjön, adott testvéreket, akik az induláshoz elkezdtek írni arról, hogy mit jelent nekik Jézus. És az oldal születésével párhuzamosan az én életem is újjászületett.
Isten kegyelméből az elmúlt év alatt minden héten közzé tudtunk tenni egy írást egy-egy testvérünk tollából. Arról, hogy milyen munkát végez az Úr az életünkben. Hogyan formál bennünket, hogyan húz ki egy-egy szorult helyzetből és mutatja meg mindenhatóságát felénk. Hogyan csodálkozunk rá teremtő munkájára nap, mint nap, hogyan vezet egészen ifjúkorunk óta bennünket az ő ösvényein. Idős, fiatal, középkorú – mindannyian szerzők vagyunk.
A blog születésnapja alkalmából álljon itt néhány gondolat testvéreimtől az Úrban, akik rendszeresen olvassák a blogot. Mit éreznek, mit ad nekik egy-egy írás, amit ezen az oldalon közzéteszünk.
„Nekem nem csak egy feladat: elolvastam, kipipáltam. Jó elcsendesedni, elgondolkodni az olvasása után. Kicsit belegondolni az írója megélt emlékeimbe, gondolataiba. Így is együtt lenni Krisztusban. Remélem hosszú ideig tanulmányozhatjuk még az írásokat. Hála és köszönet Istennek és az íróknak egyaránt”. – Tóth János
„Szerintem a blog nagyszerű lehetőséged ad arra, hogy Isten igazi közösséggé formálja a gyülekezetünket és építse általa. Sokszor ott vagyunk egymás mellett, de mégis olyan távol. Nem gondolnánk, hogy más is ugyanazokkal a problémákkal, próbákkal küzd, ugyanazok a kérdések foglalkoztatják, mint minket. Majd jön egy írás (amelyet hiszem, hogy Isten indít Lelke által minden bátor író szívében) és kapok választ, segítséget és sokszor értékes kapcsolatokat is. Köszönöm” – Bíró Zita
„Nekem a blog nagyon sokat jelent, sokat épülök belőle és inspiráló. Nem szeretek olvasni, de nem túl régen, a blogban volt szó egy könyvről, egy könyvajánló. Még aznap megrendeltem. Elkezdtem olvasni, ahogy megérkezett. Sükös Pál: A keskeny úton a könyv címe. Nagyon nehéz letenni, de ez csak egy dolog a sok közül, amit kiemeltem. Sokszor a könnyeimmel küszködöm, hogy kinek mit jelent Krisztus, mert ha Jézus Krisztus lelke bennünk van, akkor egyként tudjuk átélni ezeket az élményeket. A Biblia óra is hasonló, mint a blogban lévő írások, de ott közösen együtt, személyesen elmélkedünk az igéről. Nekem ezt jelenti a blog, egy újabb lépcsőfok. – Mányi Gábor
„Szerintem a blog egy nagyon jó lehetőség arra, hogy ki-ki a maga történetével tegyen bizonyságot arról, Isten hogyan lépett be az életébe, hogyan éli meg a hitét a mindennapokban vagy azt, hogy épp mi által formálja az Úr. Olvasva a sorokat picit közelebb kerülhetünk az íróhoz, és ezáltal egymáshoz is, ami végsősoron a közösségünket erősíti” – Bíró Levente.
„Nekem a bloggal kapcsolatban az az első gondolatom, hogy ajándék! Minden héten egy ajándék Isten egyik gyermektől, amit elolvasva sokszor magamra ismerek, megnyugszom, hogy a testvérek is hasonló „szemüveggel” látják a világot, Krisztus szabadító erejét. A hasonlataik, megtapasztalásaik, mindennapi életüket, ahogy formálja, számomra elgondolkodtató. A másik, amit szeretnék megemlíteni, hogy amikor megjelenik egy-egy írás, nem olvasom el előre, hogy melyik testvér írta. Csak a végén. Mindig meghatódom az őszinteségükön. Miért írom le ezt? Sokszor kaptam már meg azt a nem hívőktől, hogy nem hisznek az újjászületésben. Az ember nem képes megváltozni – azt állítják. Én az ellenkezőjét hiszem. Egyedül csak Krisztus mentheti meg az embert bűnei alól és változik meg egy csapásra. Ez hozza létre a folyamatos formálódást is a későbbiekben, ahogy a testvérek írásaiban is tükröződik minden esetben. Kíváncsian várom a folytatást, hogy ezáltal is érezhessem, hogy az Úr hogyan munkálkodik továbbra is bennünk. „ – Mányi Gáborné, Gabriella
Írta: O.D. É.