A házaspáros hétvégén megélt pillanatokról
A sólyomkővári házaspáros alkalom – szerintem mindannyiunk nevében mondhatom, akik ott voltunk – megerősítette házassági kapcsolatainkat. Jó volt körbe nézni és látni azt, hogy hosszú évtizedek alatt sem hunyt ki a tűz, a fény két ember között, és az Úr – belépve ebbe a szövetségbe – még tovább mélyítette és mélyíti ezt a kapcsolatot. A hétvége témája egyrészt Rebeka és Izsák története, másrészt a házastársi eskü szövege köré szerveződött. Izsák és Rebeka történetét az áhítatok alkalmával, az eskü szövegének feldolgozását pedig az előadásokon és csoportbeszélgetéseken dolgozta fel a csapat. Ez a hétvége is bővelkedett programokban. Éva tiszteletesnek köszönhetően volt részünk minőségi időt együtt tölteni közösségben, párokba rendeződve, és arra is, hogy játékos formában ismerjük fel a másik felünket. Szombat este randi estet szervezett nekünk Éva, ahol szépen felöltözve, finom vacsora és halk zene mellett tudtunk beszélgetni párjainkkal, és átbeszélni azokat a kérdéseket, melyek a terített asztalon vártak bennünket. Tudtunk beszélgetni, kettesben lenni, egymásra figyelni.
Álljon itt néhány gondolat a hétvégén részt vett párok tollából:
Jó volt együtt lenni a férjemmel. Jó volt felidézni, kicsit újra megélni a kapcsolatunk történetét a kezdetektől a mai helyzetünkig. Hálás vagyok az Úrnak, mert megmutatta, milyen nagy szükségünk van arra, hogy néha megálljunk, és együtt visszatekintsünk a mögöttünk lévő évekre. Meglássuk azt, amin már együtt keresztülmentünk. Meglássuk, hogy nem voltunk egyedül a harcainkban, a könnyeinkben és az örömeinkben. Az Úr mindvégig velünk volt, van és lesz.
Bennem megerősödött az, hogy bármi is lesz ezután, én mindent ebben a hármas szövetségben akarok megélni. Mindennek csak emelte a fényét, hogy testvérekkel lehettünk együtt.
Hálás vagyok minden együtt töltött percért!
Sáfár Noémi
______________________________________________________________________________________________________
„Ezt mondta Isten: ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez és lesznek ketten egy testé. Úgyhogy már nem két test, hanem egy. Amit tehát Isten egybe kötött azt ember szét ne válassza!” /Máté 19. 5-7/.
Vágyakozva, kíváncsian vártam ezt a hétvégét, ritkán jutunk el gyerekek nélkül, csak kettesben valahová. Ez egy szép, tartalmas hétvége volt számomra, rengetek tapasztalatcserével, beszélgetésekkel és az ige mellett is tudtunk lenni Tiszteletes Asszony által. Volt játék, csoportbeszélgetés és bizonyságot kaptunk arról, hogy ha a kötelék sérül, bármikor vegyük elő az eskü szövegét, melyen keresztül felidézhetjük, mit fogadtunk meg egymásnak és Krisztusnak. Sok volt az infó, ami még feldolgozás alatt van nálam, és egy jó darabig tudok töltekezni belőle.
Tóth János
______________________________________________________________________________
Nagyon jól éreztük magunkat. Arról nem is beszélve, hogy közelebb kerültünk egymáshoz a párommal. Felidéződtek bennünk a régi szép dolgok, és hogy milyen fontosak vagyunk egymásnak. Éreztük Jézus jelenlétét! Köszönet az Úrnak és Évinek ezért a tartalmas hétvégéért!
Néző János
______________________________________________________________________________________________________
A mindennapi feladatok, terhek mellett sokszor nem jut idő arra az emberre, akit Isten mellénk helyezett. A hétvége adott lehetőséget arra, hogy kettesben, zavaró tényezők nélkül tudjunk beszélni a házasságunkról, Istenről, felidézni hogyan is jutottunk idáig.
Sok mindenért hálásak lehetünk, de a hétvége rávilágított arra, hogy milyen nagy kegyelemben is lehet részünk az által, hogy az Úr megengedte, hogy mindketten az Ő gyermekeként tehettünk fogadalmat egymásnak. Akkor, és ott tudtuk, és éreztük, hogy Isten jelenetében teszünk esküt és ez a hármas kötelék ott volt és van velünk azóta is.
Közel sem tökéletes a kapcsolatunk, hiszen azt bántjuk legtöbbször, aki a legközelebb van hozzánk. De Isten ott van a kapcsolatunkban, mehetünk hozzá, ha valami elromlott, ha fájdalmat okoztunk a másiknak, kérhetünk Tőle segítséget. Mert nem csak a vas formálja a vasat, hanem Ő is formál bennünket, hogy egymásnak hűséges gondviselője/segítő társa legyünk.
Bíró Zita
________________________________________________________________________________________________________
Kedves Testvérek, Olvasók!
Mikor túl vagyunk egy ilyen alkalmon mindig úgy érzem, hogy a sebeim gyógyulnak, töltődöm. Betelek Krisztus szeretetével. Ez most sem volt másképp, sőt!
Egy imával szeretném megköszönni Istennek a lehetőséget, hogy részese lehettem az alkalomnak:
Drága Atyám! A te szeretetedet köszönöm neked, amiért velünk voltál, közel hozzánk az egész alkalom alatt. Rámutattál nekem többek között arra – a te igéd által -, hogy milyen fontos az önismeret. Mert ha magamat sem értem meg, akkor hogyan érthetném meg a másik felemet. Köszönöm, hogy azt is világosan a tudtomra adtad, hogy a házasságban az együtt töltött minőségi idő nélkülözhetetlen, még akkor is, ha az csak egy kettesben töltött séta formájában valósul meg. Kérlek Uram, hogy ez a hármas kötelék, fonál, ami van közöttük soha ne szakadjon el. Légy a hétköznapokban is mellettünk, hogy a te házadban, a te színed előtt elmondott házassági fogadalmunkhoz hűek lehessünk. Ámen
Mányi Gáborné Gabriella