Pünkösd ünnepével sokan nem tudnak mit kezdeni. Népszokásaink is a pünkösdi király választásában kimerülnek, s kevés olyan tárgyi, kézzel fogható kelléke van az ünnepnek, amihez könnyen kötődhetnénk. Nincs ajándékozás, fenyőfa, mint karácsonykor, se hímes tojás, locsolkodás, mint húsvétkor. Plusz egy szabadnap, talán ennyi sokaknak az ünnep, bár ez nemcsak pünkösdre, hanem minden jeles napra elmondható. Nekünk, keresztényeknek kettős ünnepet jelent. Egyrészt Isten Szentlelkének a kitöltetését ünnepeljük. Isten Jézus feltámadása és mennybemenetele után elküldte Szentlelkét.
Ő az, aki beköltözik a szívünkbe és megtanítja nekünk, mit jelent keresztyének lenni. De több ez, mint tanítás, ő térít Istenhez minket, mutatja meg nekünk JézusKrisztus valóságát, fedi fel bűneinket, érteti meg velünk milyen nagyszerű, hogy megbocsát az Úr, hiszen valaki más, konkrétan Jézus, Isten minden haragját elvette rólunk, ezért nem idegenek vagyunk többé, hanem fiai a mindenható Atyának. Ez az egész a Szentlélek munkája nélkül érthetetlen szöveg, de akiben ott van, azoknak minden.
Másrészt a keresztény egyház születését ünnepeljük. Mióta világ a világ voltak emberek, közösségek, akik imádták az élő, egy, igaz Istent. Keresztény egyházról Jézus megváltása után beszélhetünk, és nemcsak azért, mert maga a keresztény szó is krisztusit jelent, hanem azért, mert azok tartoznak ebbe a közösségbe, akiket Isten Jézus Krisztusban megváltott és az ő Lelkével elhívott. Az első pünkösd napján, mikor Péter elmondta azt, hogy Jézus a bűneink miatt halt meg, annyira szíven találta őket, hogy megtértek és egy közösségé szerveződtek. Ez nem emberi akaratból, szervezői erőből, hanem mind a megtérésük, mint a közösséggé szerveződésük a Szentlélek Isten munkája nyomán történt. Akkor egyszerre 3000 ember tért meg, s azóta milliók hallották meg az örömhírt, és lettek Jézus követőivé, gyülekezet tagjává. Nem emberi munka ez, hanem Istené.
Pünkösd akkor válik igazán élővé számunkra, amikor mi magunk is részesülünk a Szentlélek ajándékában, megértjük Isten üzenetét és megtérünk hozzá, s egyen része leszünk egy olyan emberekből álló közösségnek, amelyiknek a vezetője nem ember, hanem maga Isten. Mikor mindkét áldását átéljük pünkösdnek, akkor már nincs szükség kellékekre, kézzel fogható tárgyra, elég az a kegyelem, amelyet megtapasztalhatóvá tett a Lélek. S rájövünk, hogy akár karácsony, akár húsvét nem attól ünnep, mert vannak kellékei, hanem attól, hogy arról a Megváltóról szól, aki önmagát adta értünk, hogy nekünk életünk legyen. Ennek a megértése és elfogadása a Szentlélek műve! Érted már?
Ha nem szeretettel várunk a Hajdúsámsoni Református Gyülekezetbe, hogy átélhesd és megértsd Isten hozzád intézett üzenetét. Várunk szeretettel, nemcsak pünkösdkor!
Szanyi György