Nagyon megragadott ez a mondat, amit egy dalban hallottam. Sokakkal együtt azt gondolom, ezt a mondatot inkább kérdő mondatban fogalmaznám meg. A viharfelhők felett is lehetek felhőtlen? Jó, de hogyan? Őszintén, én nem tudom a választ. Egy valamit tudok: hogy amikor jött a vihar, igazzá vált, amit Jézus mondott. „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.”
Lehet csurom víz voltam és rázott a hideg a vihar következtében, de ő ott állt mellettem, hasonlóan vizesen, vacogva és azt mondta: nézd, ott, látod? Ott már szakadozik a felhő, hamarosan eláll az eső. Addig is itt vagyok, fogom a kezed és együtt túl leszünk ezen.
Viharban vagy? Nem tudod mikor süt már ki újra a nap?
Közeledj hozzá és ő is közeledni fog hozzád! Ragadd meg a kezét, és próbáld meg. Egy nap talán azt is megértjük, mit jelent felhőtlennek lenni a felhőkben.
Írta: Sólyom Máté