Nosztalgia

Nemrégiben ünnepeltük a blog 2. születésnapját. Összegyűltünk és együtt nosztalgiáztunk az elmúlt két év történésein: kinek mit adott a blog, hogy lettek testvéreim olvasóból íróvá, játszottunk és beszélgettünk. Örvendeztünk közösen annak, hogy az Úr a blogon keresztül is vezeti a kezünket, és segít abban, hogy terjedjen az evangélium, Jézus Krisztus, a megfeszített értünk hozott áldozata, hogy kereszthalálával megszabadított bennünket is, akik megtértünk a bűn rabságából, és hiszünk.

Visszagondoltunk az indulásra, az akkor megjelent írásaink ügyetlenségére és azt vettük észre – szerintem mindannyian -, hogy olyan vezetést kaptunk az Úrtól az írások megszületésekor, amit magunk sosem gondoltunk volna. Olyan sorok, mondatok, szavak formálódtak a tollaink alatt, hogy visszaolvasva csak ámulunk: ezt valóban én, ezt valóban mi írtuk? És igen mi, hiszen ott áll alatta a nevünk, hiszen vissza tudunk emlékezni milyen élethelyzetben, milyen szituáció közepette született, talán egyesek még arra is, akkor hol ültek, mit ettek, mit csináltak éppen. Mert hogy az írások jó része úgy születik, hogy nem előzi meg sok-sok gondolkodás – mint az kiderült az ünneplésen – hanem indítva vagyunk és már kopog is a toll hegye a papíron vagy a klaviatúra billentyűzetén az ujjunk. Ha viszont sokat kell gondolkodni, nehezen jönnek a szavak – azon írások jó része a fióknak íródik, mert valamiért az Úr nem engedi befejezni, megakaszt egy-két sor, bekezdés után. Hiszem azonban, hogy minden ilyen „magkezdeménynek” eljön majd az ideje, mikor engedve lesz, hogy befejezzük és megjelentessük.

A két év alatt sok minden történt mindannyiunk és a közösség életében is – örömök és könnyek, fentek és lentek  – de ez idő alatt az Úr is sokat formált rajtunk. A napi igeolvasások, az istentiszteleti alkalmak, az imádságok, a közösségi együttlétek, a bibliaórák, az igék közös megbeszélése akár messenger üzenetben is, a testvéri közösség formálódása és a köztünk lévő szeretet, mind-mind a vele való kapcsolatunkat mélyítik, formálódunk általa és ihletet is adnak az írásokhoz.

Készítettünk egy időborítékot a blog 4. születésnapjára, amelyre mindenki leírta gondolatait az akkor majd 4 éves blognak. Kíváncsian tekint a szívem a jövő elé, hogy mit készít nekünk az Úr az elkövetkezendő két évre, imáimban hordozom ezt a „digitális naplót”, mert az Úr indította el – hiszem és tudom – , hogy akkor még nem megtért emberként Tiszin keresztül megszólított, majd mire átadtam a szívem az Úrnak a blog is összeállt, és 2023. október 10-én megjelent az első írás.

Írta: O. D. É.

Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük