Szokatlan módom most, ebben az írásban más tollával szeretnék ékeskedni. Nagy hatást tett rám Trausch Liza néni élete, munkássága és ennek nyomán a könyveiben megjelent igehirdetései. Most éppen: Az Úr beszédei tiszta beszédek címűt olvasom, ebből idézek most hosszabban Márk evangéliuma alapján: mikor a tanítványok áthajóznak a túlsó partra Jézussal és hirtelen nagy vihar támad, de Jézus alszik és a tanítványok bepánikolnak.
„Egész életutunk születésünktől halálunkig egy hajóút. A tanítványok az egyik partról átmentek a másikra. Mi is átmegyünk ebből a világból az örök életre. Közben olyan sok minden történik, és olyan hosszúnak látszik ez az élet, pedig nagyon rövid. Hajónk egy igen veszélyes tengeren hajózik. Úgy nézz ki, hogy minden jól megy, aztán egyszer csak nagy vihar támad. Kicsi viharok mindennap vannak. Sokszor azért nehéz elmenni otthonról, mert vihart hagysz magad után. Sokszor vannak szomszédok közötti viharok vagy egy-egy örökség körül is. Valaki pletykált rád és te komolyan vetted? De jó lenne, ha minden pletykának lenne végállomása: neked nyugodtan mondhatnának dolgokat, semmi nem menne tovább.
Az a nagy ajándék, ha Jézus benne van a hajódban. A te hajódban bent van-e már? Befogadtad-e őt? Jézus az ajtó előtt áll és zörget. Be kell Őt engedni. Nem fog akárhogyan bekerülni. Ne hidd, hogy már gyermekkorod óta bent van. Ne hidd, hogy már úgy születtél. A bűneset óta Isten és Jézus nélkül születik mindenki. Ha nem volt olyan idő és pillanat az életedben, amikor beengedted Őt, akkor tudhatod, hogy nincs bent. Akkor még az ajtó előtt áll és zörget az eseményeken, a történéseken keresztül.
Jézus tehát alszik. Két dologról szeretnék ennek kapcsán beszélni. Az egyik: Jézus isteni nyugalma. Olyan vihar volt, hogy a hajó majdnem felborult és Jézus tudott aludni. Ha valaki elköhinti magát vagy horkol kicsit, te már kiborulsz. Neked semmit sem lehet elmondani, mert akkor nem tudsz aludni. Milyen borzasztó, ha te is ilyen vagy, hogy neked sem szabad elmondani mi történt a faluban, mert akkor nem tudsz aludni. Szeretném, ha megértenétek: Jézust nem lehetett kimozdítani a nyugalmából. Jó volna, ha a te szívedben is ott volna ez a felboríthatatlan nyugalom. Vagy emlékezzetek arra, amikor ott van a nagy tömeg és nincs kenyér. A tanítványok el akarják bocsátani a sokaságot, Jézusban viszont teljes a nyugalom: „Adjatok nékik enniük.” Ha valaki ilyen nyugodt tud maradni, az a többieket is megnyugtatja. A nyugalom, mint ahogy az izgalom is, terjed.
A másik: Mit értettek az egészből a tanítványok? Mikor felébresztik Jézust egy rettenetes mondatot mondanak: „Mester nem törődsz vele, hogy elveszünk?” – azt hiszem sok ember gondolja Istenről, hogy nem törődik velünk. Nem merült már fel a te szívedben is ez a gondolat: ha volna Isten bizonyos dolgok nem történhetnének meg. Isten az embernek döntési jogot adott. Nem fog beleszólni a dolgaidba, nem fogja rád kényszeríteni az akaratát. Az ember azért ember, mert dönthet. A virág nem döntheti el, hogy akar-e nyílni. Az ember az egyetlen lény, aki a saját képére teremtetett és akinek jogot adott a döntésre. Isten soha nem kényszerít. Megteheted, hogy nemet mondasz neki, megteheted, hogy hiábavalóvá teszed az egész életed. Ahol erőszak, kényszer van, ott nincs az Úrnak Lelke. Mindig felismerheted: ha téged valamire kényszerítenek, az nem Isten útja.
Talán most már megérted, miért enged meg Isten bizonyos dolgokat. Nem hatalmaztad fel, hogy beleszóljon az életedbe és Ő nem is fog. Ez a világ sem kért engedélyt Istentől. Egyszerűen elindult a maga útján és valahányszor csődbe jut, az öklét rázza Isten felé. Amikor elindultál te is a magad útján, amikor kitervelted életed útját – házasság, munkahely, pénzügyek stb. – akkor rátetted a kezed a kormánykerékre. Most meg Istent vádolod mindazért, ami történt? Értsük meg világosan, Isten nem segédmunkás! Én eltervezem, eldöntöm mi legyen és abban segítsen Isten. Nem fog segíteni azon az úton, ami neked rossz. Olyan megdöbbentő ez a mondat: Mester, nem törődsz vele, hogy elveszünk? Hát törődik! Azért nem segít, mert törődik azzal, hogy el ne vessz!
Isten törődik veled! Mindaz, amit csinál veled, az Ő törődése. Minden nehézség, ami az életedben van, az Ő törődését, mérhetetlen szeretetét mutatja, amely mindent eltűr. Mert Ő azzal törődik igazán, hogy el ne vesszél! Elmehetsz innen, de Isten tovább fog törődni az üdvösségeddel. „ /Trausch Liza: Az Úr beszédei tiszta beszédek, 170-176.oldal/
Ez a magyarázat azt mutatta meg nekem, hogy meg kell tanulnom és el kell kérnem azt a békességet és türelmet, ahogyan Jézus kezelte a veszélyes és viharos helyzeteket. Nem háborodott fel, nem kapkodott, nem lett idegbeteg, hanem nyugodt volt, higgadt és a nyugalma szétáradt a tanítványokra és másokra is. Uram köszönöm neked, hogy zörgettél az ajtómon, hogy megnyittatott a fülem, a szívem. Meghallottalak és beengedtelek. Köszönöm, hogy velem vagy a hajómban. Köszönöm, hogy ha bárhová belépek, már nem egyedül, hanem veled, ketten együtt lépünk be. Köszönöm, hogy számtalanszor megmutattad azt a szeretetet, amivel csak Te vagy képes szeretni. Köszönöm, hogy kormányzod a hajóm. Bocsásd meg nekem, amikor én akarom átvenni az irányítást az életem felett. Köszönöm, hogy ilyenkor is tükröt tartasz és átgondolásra indítasz. Ámen
Idézte és keretbe foglalta: O. D. É.