Bővebb információ: http://refsamson.hu

Áldás leszel… Az áldás nem más, mint Isten átformáló jelenléte, amely az egész mindenségre kiterjed. Az élővilág igazi mozgatórugója, hiszen ez a feltétele a fejlődésnek, szaporodásnak, kiteljesedésnek. Az áldás az igazi közege az egészséges emberi életnek, kapcsolatoknak, családnak és társadalomnak. Isten ereje, mely teljessé és valódivá tesz mindent. Szükséglet, mint a levegő, hiszen nélküle fuldokolunk. Víz, amely felüdíti kiszáradt valónkat. Kenyér, amely erőt ad. Ölelés, amely megnyugtat. Tér, ahol szabad vagyok. Kuckó, ahová elvonulhatok. Kőszikla, amelyen szilárdan állhatok. Az áldás maga Isten tenyere, ahol biztonságban lehetek minden körülmények között. Hiszen az áldás nem körülmény, hanem minden körülmény ellenére “jó-lét”. Bármilyen helyzetben az élet felé haladás. Örömáramlat, amelyet a rettenetes dolgok is csak hajtani tudnak. Az áldás jó a rosszban, fejlődés a zuhanásban, öröm az ürömben, reménység a szenvedésben. Az áldás az, amire minden porcikánk vágyik, kimondva kimondatlanul igényeljük. Hiszen az áldás, az az “otthon vagyok” nyugalmát jelenti. Békét, melyben nem kell harcolni, küzdeni… Lehet, pihenni és megnyugodni. Ahol nem kell győztesekre és vesztesekre osztani a világot, hanem csak úgy lehetünk… Folytathatnám még… Isten, ha valakit szeret, megszólítja és megáldja. S ezzel kimozdítja a megszokott kényelméből, elkezdődik a formálódás kalandja.

A Bibliában szereplő Ábrahám is ezt tapasztalta meg. Kiszámíthatatlan kaland volt az élete, de biztos haladás a cél felé. Ki ne szeretné ezt? Csakhogy az áldás sohasem annyi, amennyit szeretnék, hanem sokkal több. Az áldás mindig felelősség és feladat is. Ábrahámnak Isten azt mondta, megáldalak… és áldás leszel. Nemcsak egy feneketlen tóvá teszlek, ami számolatlanul nyeli el azt, amit adok, hanem folyóvá, amelyen keresztül eljut másokhoz az áldás. Ábrahám áldást nyert, s áldás lett. Érdemes elolvasni a történetét. De minden istenfélő ember meg van áldva és áldás mások számára. Csatorna, amelyen Isten belép az életekbe, közösségekbe, családokba, társadalmakba. Ahogy Ábrahámon keresztül Isten belépett ebbe a világba, hiszen az ő magva, leszármazottja a názáreti Jézus, a Messiás. Őt ígérte meg Ábrahámnak, hogy a leszármazottján keresztül az egész világ meg lesz áldva. Ma az Isten áldásának egyetlen csatornája Ábrahám magva, a názáreti Jézus, a Messiás. Ő rajta keresztül mindaz, amit elmondtam az áldásról, valósággá válik. Az Ő jelenléte teszi életté a létezést, reménnyé a kilátástalanságot, semmissé a halált, örökkévalóvá az örömöt. Rajta keresztül áldottak vagyunk, s áldássá leszünk! Csatornává, amelyen eljut az Ő jelenléte mindenkihez. Mi hajdúsámsoni reformátusok, Isten szeretetéből és eleve elrendelő akaratából Jézusban megáldattunk. Tudatosan és teljes örömmel szeretnénk áldássá lenni városunkban. Hisszük, hogy nekünk ezért az áldás kiapadhatatlan forrását a názáreti Jézust kell bemutatnunk mindenkinek, akiben mi is áldottak lettünk.